GINOP-6.2.3-17-2017-00012
Együttműködés a dunántúli agrár szakképzés fejlesztéséért
Projekt megnevezése: Együttműködés a dunántúli agrár szakképzés fejlesztéséért
Projekt azonosítója: GINOP-6.2.3-17-2017-00012
Projektmegvalósítási időszak: 2018. január 15. – 2020. október 13.
Megítélt támogatás összege: 274 000 000 Ft (vissza nem térítendő támogatás)
A támogatás mértéke: 100%
A PROJKET CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA
A hazai oktatáspolitika egyik stratégiai célja a hazai szakképzés minőségének fejlesztése a gazdaság igényeihez való megfelelés,a hazai munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében. A tartalmi fejlesztés szükségességét nemcsak a jelenlegi alacsony szintű képzési eredmények indokolják, hanem a hazai munkaerő-piacon tapasztalható, a különböző szakterületeken meglévő és folyamatosan emelkedő szakember hiány is. A gazdaság és az oktatás területén végzett kutatások egyaránt kiemelik, hogy az ország gazdasági fejlődésének egyik kulcseleme a szakképzés minőségi fejlesztése, hatékonyságának növelése. Ennek egyik eszköze többek között a duális szakképzés koncepciójának erősítése, a gyakorlati képzés fontosságának kiemelése, ezzel párhuzamosan az iskolai oktatásban is egyre nagyobb szerepet kap a minőségi oktatás igénye a tanulási eredményesség növelése érdekében.
A fentiek figyelembevételével a támogatási kérelem céljainak meghatározásakor figyelembe vettük a hazai gazdaság és oktatás elvárásait, a pályázati felhívásban megfogalmazott fejlesztési célokat, valamint a konzorciumi partnerintézményei előzetes helyzetértékelése során felmerülő szükségleteket, igényeket.
A projekt megvalósításához kapcsolódó:
| Jövőkép | · A projekt hozzájárul a folyamatos megújulásra képes fenntartható gazdasági és társadalmi környezet megteremtéséhez azzal, hogy a Dunántúli térségben az agrár- ágazat versenyképes és vonzó lesz. |
| Átfogó célok | · A magyar gazdaság versenyképességének növelése · A régió munkaerő-piaci potenciáljának növelése · A leszakadó társadalmi réteghez tartozók számának csökkentése · A munkaerő-piacról és a társadalomból való kirekesztődés mértékének csökkentése |
| Részcélok | · A magyar iskolarendszer struktúrájából adódó negatív hatás csökkentése · A szakképzés minőségének javítása · A tanulói teljesítmények növelése · A korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás csökkentése · A középiskolát végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése |
| Horizontális célok | · Esélyegyenlőség – „A tudás mindenkié” elv érvényesülése · Partneri együttműködés · Társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlődés |
Smart célok
8. sz.táblázat: A projekt SMART céljai és a célok indoklása
| A támogatási kérelem operatív céljaihoz kapcsolódó SMART célok | A célok értelmezése, indoklása |
|---|---|
| A végzettség nélküliiskola elhagyók számának csökkentése Az intézmények ismerjék és alkalmazzák azokat a módszereket (adatgyűjtés, adatelemzés), amelyek alkalmasak a veszélyeztetett tanulók összegyűjtésére, azonosítására, nyomon követésére. Cél minden intézményben az elsődleges jelzőrendszer kialakítása és működtetése. | Az iskolai lemorzsolódás egyik leggyakoribb és legnagyobb létszámú csoportja a veszélyeztetett családok/ tanulók köréből kerülnek ki. A lemorzsolódás okai is nagyrészt a családi körülményekre, a magas hiányzásra, a tanulási motiválatlanságra, az iskolával szembeni alacsony szülői elvárásokra vezethetők vissza. A lemorzsolódás csökkentése intézményi szinten csak abban az esetben várható, ha az intézmények évről-évre nyomon követik és azonosítják a veszélyeztetett tanulócsoportokat, azok számának tendenciaszerű alakulását. Az iskolai elsődleges jelzőrendszer működése segít a lemorzsolódás mértékének csökkentésében. |
| A végzettség nélküliiskola elhagyók számának csökkentése Ismerjenek és alkalmazzanak az intézmények olyan szabadidős és iskolán kívüli programokat, amelyek erősítik a tanulók tanulási motivációját, s ezzel megakadályozhatják a korai iskola elhagyást. | Az iskolán kívüliszabadidős programok egyrészt a hátrányos helyzetű tanulók személyiségének és szociális kompetenciájának fejlesztését szolgálják pl. a színházi nevelés témában több foglalkozásra is sor kerül egy-egy darab közös megtekintése után –színházlátogatás-közös feldolgozás – reflektálás, a tapasztalatok közös megbeszélése. A drámafoglalkozások pedig olyan társadalmi problémákat érintenek, amelyek a tanulók életében nehézséget okoznak, megoldásukhoz is nehezen fogadnak el segítséget. (pl.drogmegelőzés) |
| A szakképzés eredményesebbé tétele, az iskolai teljesítmény növelése A konzorcium intézményeiben a vezetők alkalmazzák azokat a szervezeti kultúra változtatásra irányuló stratégiákat, melyek biztosítják az intézményben végbemenő változásokat, a minőségi oktatás működését, folyamatos fejlesztését. | A konzorcium intézményeinek vezetői olyan képzésen vesznek részt, melynek tartalma elsődlegesen az intézményi szervezeti kultúra fejlesztésére, a változások kezelésére irányulnak. A vezetői képzés módszertani segítséget nyújt az intézményvezetők számára a helyzetelemzés stratégiájának elkészítéséhez, a cselekvési tervek megvalósításához, a komplex intézményfejlesztéshez.. Az oktatás eredményesebbé tételéhez elengedhetetlen az intézményi szintű változások generálása, új elemek beépítése és működtetése az oktatási folyamatokba. |
| A szakképzés eredményesebbé tétele, az iskolai teljesítmény növelése Legyenek képesek alkalmazni a pedagógusok olyan új tanulási, tanulásszervezési és módszertani elemeket, amelyek hozzájárulnak az intézmény minőségének, hatékonyságának, eredményességnek javításához | A projekt megvalósítása során olyan képzéseken vehetnek részt a pedagógusok, amelyek egyrészt a helyzetelemzéshez, másrészt az új módszerek elsajátításához nyújtanak szakmai segítséget. Az új módszerek a tanulók differenciált fejlesztését, a családból hozott hátrányok csökkentését segítik, ezzel hozzájárulva a tanulók iskolai teljesítményének, illetve az oktatás eredményességének növeléséhez. A hátrányos helyzetű tanulók esetében a nyelvi hátrányokat is figyelembe kell venni, így a tevékenységközpontú pedagógia, valamint a verbális információközvetítést kiegészítő vizuális kommunikáció és az infokommunikációs eszközök alkalmazása nagymértékben hozzájárul a hatékony és eredményes tanulási teljesítmény eléréséhez. |
| Az alapkészségek fejlesztésére alkalmas eszközrendszer fejlesztése Ismerjenek és alkalmazzanak a pedagógusok olyan módszereket, technikákat, amelyek alkalmasak a tanulók alapkészségének fejlesztésére. Ismerjék meg a pedagógusok a tanulók alapkompetenciájának fejlesztésére irányuló moduláris tananyagok tartalmát, majd legyenek képesek azokat adaptálni saját tanulócsoportjukra, képesek legyenek a tanulók differenciált fejlesztésére. | Alapkészségek fejlesztésén a tanulók szövegértési és matematikai eszközszintű tudását értjük. A különböző országos és helyi mérések azt igazolják, hogy a tanulók eszközszintű tudása a két kompetencia területen alacsony szintű a szakképzésben tanulók körében, különösen nagy leszakadás tapasztalható a tanulók teljesítményei között. Ezért az alapkészségek fejlesztése kiemelten fontos a lemorzsolódásban érintett, veszélyeztetett illetve a HÍD programban résztvevő tanulók körében. A fejlesztés érdekében a pályázati kiírásnak megfelelően moduláris tananyagok fejlesztésre kerül sor konzorciumi szinten két fejlesztő munkacsoportban matematikából és szövegértésből. A moduláris tananyag-fejlesztés differenciált tanulási utakat biztosít a különböző képességű, különböző tanulási problémával küzdő tanulók számára. |
| Az alapkészségek fejlesztésére alkalmas eszközrendszer fejlesztése A csoportos és egyéni fejlesztések bevezetése, melyek során a pedagógusok egyéni fejlesztési terveket készítenek, s a fejlesztés során figyelembe veszik tanulók a kognitív képességeinek-szintjét. | Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése alapján látható, hogy a szakképzésben tanuló diákok esetén a korai iskola elhagyási ráta magasabb, mint a hasonló korosztályú gimnáziumi tanulóké. A projekt során kiemelt szerepet kap a lemorzsolódásban érintett, veszélyeztetett tanulócsoport egyéni fejlesztése, amely során nemcsak a tanulók tantárgyhoz kapcsolódó ismereteinek bővítése, képességeik fejlesztése valósul meg, hanem nagy figyelmet fordítunk az egyéni fejlesztési tervek összeállítása és megvalósítás során a tanulók kognitív képességeinek – emlékezet, figyelem, problémamegoldó gondolkodás – fejlesztésére is. |
| A tanulók kulcskompetenciájának fejlesztése Alkalmazzanak a pedagógusok a tanítás során digitális tananyagokat, IKT eszközöket a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése érdekében | A hátrányos helyzetű tanulók eredményes tanulásának egyiklegfontosabb eszköze lehet a tananyagok digitális úton való feldolgozása, elsajátítása, hiszen esetükben az eredményes tanulás hiányát leggyakrabban a nyelvi nehézségek okozzák. A sikeres felhasználáshoz azonban elengedhetetlen a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése. |
| A tanulók kulcskompetenciájának fejlesztése Képesek legyenek a pedagógusok olyan tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket,programokat szervezni, amelyek lehetőséget biztosítanak a hátrányos és nem hátrányos helyzetű tanulók együttműködésére, kooperációjára. | A kooperatív tanulásszervezés alkalmazása nemcsak a tanulók egymás közötti tudásmegosztását segíti, de nagyban hozzájárul a tanulók szociális, együttműködési kompetenciájának fejlesztéséhez. Ennek a kompetenciának a fejlesztése azért is nagyon fontos, mert kiemelt szerepe lesz a felnőttkorban a kapcsolatteremtésben éppúgy, mint mások elfogadásában, megértésében. |
A PROJEKT CÉLCSOPORTJA
A jelen támogatási kérelem célcsoportjai a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában álló szakképző intézmények vezetői, irányítói, pedagógusai, a helyi cselekvési terv végrehajtásában szerepet játszó szakemberek, a szakképző intézmények tanulói (beleértve a felnőttoktatásban álló személyeket is), a HÍD programban tanulók és családjaik.
Kiemelt célcsoportnak tekintjük a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókat valamint a roma származású tanulók csoportját.
A közvetett és közvetlen célcsoport meghatározását, kiválasztását az Európai Bizottság 2010-ben készült tanulmánya alapján valamint a pályázati felhívásban megadott szempontok alapján végeztük.
Az Európai Bizottság 2010 dokumentum alapján azok a fiatalok válnak jóval nagyobb eséllyel a rendszer elhagyóivá, akik
- szegény, szociálisan hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú családi háttérrel rendelkeznek;
- hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartoznak (elsősorban roma származásúak);
- a sérülékenyebb csoportokba tartozók, így az állami gondozottak, tinédzser korban szülővé válók, a sajátos nevelési igényű fiatalok, fogyatékossággal élők;
- családtagjaikról kell anyagi vagy más értelemben gondoskodniuk;
- alig kötődnek az iskolához – pl. iskolakerülők, bomlasztó magatartásúak, magántanulóvá váltak;
- nincsenek iskolai sikereik, évismétlők
A támogatás felhasználása közvetlenül a veszélyeztetett tanulói csoportra, illetve annak egy részére vonatkozik. Ennek alapján határoztuk meg a közvetlen és közvetett célcsoportot.
A PROJEKT TEVÉKENYSÉGEI
1. KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ, ÖNÁLLÓAN NEM TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
- Helyzetértékelési tevékenység
- Cselekvési terv kidolgozása – Fejlesztő munkacsoportok működtetése
- Szakmai együttműködési tevékenység
- Tanulói készségek és képességek fejlesztése a képzés hatékonyságát növelő támogatások nyújtása
- Tanulói életpálya építést szolgáló intézkedések, továbbá az intézményi szintű pályaorientációs tevékenység bevezetését és működtetését támogató tevékenységek
- Intézményfejlesztési tevékenység
- Pedagógus továbbképzés
- Eszköz és infrastruktúrafejlesztések
- Projekt előkészítési tevékenységek
- A projekt menedzsmentjével kapcsolatos tevékenységek
2. VÁLASZTHATÓ, ÖNÁLLÓAN NEM TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
- Drogprevenciós, egészég-megőrző, mentálhigiénés, szexuális
- Drogprevenciós foglalkozás – drámapedagógiai módszerekkel
- Egészségnap a sport jegyében
- Egészségnap a mentálhigiéné jegyében
- A szabadidő hasznos eltöltését támogató, iskolai kötődést motiváló, tanulást támogató programok szervezése és megvalósítása
- Színházi nevelés program
- Kollégiumok infrastrukturális fejlesztése
- Vállalkozásfejlesztés alapjai – CANVAS üzleti modell szakkör
A PROJEKT INDIKÁTORAI
| Indikátor neve | Alap | Mérték-egység | Típusa | Célérték | Célelérés dátuma | Azon. |
|---|---|---|---|---|---|---|
| A kompetencia-alapú képzésekhez kidolgozott új tananyagok, módszertanok száma | ESZA | db | OP-kimeneti | 6 db | projekt fizikai befejezése | 6.2.1 |
| A kompetencia-alapú képzésekben bevezetett új tananyagok, módszertanok száma | ESZA | db | OP-eredmény | 6 db | projekt fizikai befejezése | 6.2.1 |
| Tananyagok alkalmazását célzó képzéseken részt vevő szakemberek száma | ESZA | fő | OP-kimeneti | 68 | projekt fizikai befejezése | 6.2.2 |
| Tananyagok alkalmazását célzó képzéseken képesítést, tanúsítványt szerző szakemberek száma | ESZA | fő fő | OP-eredmény | 61 | projekt fizikai befejezése | 6.2.2 |
A PROJEKT KÖTELEZŐ VÁLLALÁSAI
| Kötelező vállalások | Célérték | Célérték elérés időpontja | Igazolás módja |
|---|---|---|---|
| Alapkészség fejlesztése céljából kialakított és működtetett tanulócsoportokon résztvevő tanulók száma (min.140 fő) | az intézményi tanulólétszám minimum 5 %-a Min. 140fő | projekt fizikai befejezése | tanulólétszám igazolása |
| A tanulmányi eredmények javulása a tanulócsoportok esetében | a tanulócsoportokba kiválasztott diákok tanulmányi átlageredménye 0,2% mértékben javul az előző év végi értékhez képest intézményi és konzorciumi szinten | projekt fizikai befejezése | eredményjavulást alátámasztó dokumentum |
| A középfokú végzettség nélküli tanulói jogviszony megszűnési számának csökkenése az adott évfolyamon a belépők számához viszonyítva | A konzorcium intézményeiben a lemorzsolódás mértéke 0.1%-kal csökken | projekt fizikai befejezése | statisztikai adatszolgáltatás |